<-- facebook plugin -->
<-- facebook plugin end -->

Hunfield Road

Pressingre hívott fanatizmus

Hunfield Road

Pressingre hívott fanatizmus

Az afrikai expressz Londonban

2017. november 21. 21:21 - Crouch_15

A hétközi Bajnokok Ligája mérkőzés után jó hangulatban várhattuk a hétvégi kalapácsosok elleni találkozót. Míg csapatunknál a Manchester United ellen mintha valami megváltozott volna pozitív irányba, a londoni alakulat kínkeserves vesszőfutása harmadik hónapja tart olyan játékosokkal a keretben, mint Andy Caroll, Marko Arnautovic, Javier Hernandez vagy Joe Hart. Az elmúlt időszak jobb eredményeiből fakadóan is talán, de a többség egyértelmű győzelmet várt csapatunktól.

A felállásokat tekintve két fontos dologgal szembesülhettünk azonnal: a kezdőben kapott lehetőséget az idei szezonban először a bajnokság során Oxlade Chamberlain, valamint hosszabbra nyúló sérüléséből visszatért Sadio Mané is, akit egyből a kezdőbe jelölt mesterünk. A támadószekcióra tehát nem lehetett panasz, Mané mellett Bobby és Salah rohamozhatta a kalapácsosok kapuját. Henderson kisebb sérüléssel bajlódott, így liverpooli karrierje során először viselhette a kapitányi karszalagot Simon Mignolet. Hétközi sérüléséből felépülve ismét a kezdőben számíthatott Kloppo Wijnaldumra.

A mérkőzés elején megemlékezést tartottak az első világháború során elesett Brit katonák emlékére és tiszteletére, ezután pedig kezdetét vehette a mérkőzés is.

Ez középről érkező indítás után Ayew kerülhetett nagy helyzetbe Mignoleval szembe, és bár el tudta emelni felette a labdát, az a kapufán csattant, így maradt a 0-0. Egy West Ham szögletet sikerült kifejelni akkor, amikor a labda Manéhoz került és ketten Salahval indulhattak meg villámtempóban a kapu felé egy szem védővel az oldalukon. A tizenhatosig vezetett labdát remek ütemben elé tálalva találta meg az egyiptomit, aki leheletfinoman gurította azt a kapuba. Mintaszerű kontratámadás végén gól. Mané visszatért, a kettejük között működő kémiát pedig egész meccsen nagyszerű volt látni, mintha csak ikrek lennének.

Nem sokat váratott magára az újabb találat, három perccel később egy szögletet követően Noble lábán pattant meg a labda, Joe Hart pedig tisztelettudó vendéglátóként szolgálta ki az előtte álló Matipot, aki néhány méterről meglőtte első gólját a bajnokságban idén. Látva Hart mai, és úgy alapvetően idei teljesítményét, talán nem is olyan nagy baj, hogy végül nem lett a mi játékosunk.

A félidőre elégedetten vonulhattunk az öltözőbe, a West Ham teljesen súlytalannak és erőtlennek hatott az első játékrész során. A második játékrészre aztán gyorsan be is küldte Bilic Fernandes helyett az 58 liverpooli fellépésén 11 gólt szerző Andy Carrolt. Egy korai londoni gólt még nyitottá tehette a párharcot, míg mi egy esetleges találattal lezárhattuk volna. 
Ayew adta be az 55. percben, Gomez pedig érthetetlen módon nem fejelt bele a labdába, ami Lanzinihez került, utána meg a hálóba. A hazaiaknak reménykedésre, nekünk bosszankodásra nem maradt időnk, egy perccel később már a középkezdésből támadást indítva Oxlade kapott remek labdát, amit kapásból lőtt el, először még Hartba, majd a kipattanót annak lábai között a kapuba. Egy gálameccsen megszerezni az első találatod a bajnokságban mindig jó érzés, reméljük ez kellő önbizalmat ad számára is. 56. perc West Ham 1 – 3 Liverpool.

A következő 10 percben ugyan igyekezett újra visszajönni a meccsbe a West Ham, és ennek érdekében Bilic a pályára küldte Aranutovicot is, de a mérkőzés utolsó harmadában látszólag már csak egyetlen nyitott kérdés maradt a dominanciát újra magáénak tudható vörösök oldaláról: három marad, vagy lesz egy negyedik is?

A 75. percben Mané iramodott meg a kapu felé egymaga, felpillantva pedig kedvenc játszótársát láthatta meg, amint teljesen egyedül várja a labdát. Nem is sokat teketóriázott, átemelte hozzá a labdát, az afrikai expressz másik tagja pedig a világ legtermészetesebb módján lőtte ki a hosszú sarkot. Ez volt az a pillanat, amikor a hazaiaknak elegük lett, és tömegesen kezdték el elhagyni a stadiont. Ki tudja, talán Bilicnek is jó utat kívántak és jelezték: szívesen segítenek csomagolni.

Gól már nem született, említésre méltó pillanat azonban történt. Újra pályára léphetett Lovren, akivel kapcsolatban terveink szerint egy hosszabb hangvételű írással készülünk a héten történtek kapcsán, valamint a héten remekül teljesítő Milner váltotta Manét, és Solanke Bobbyt.

Fontos győzelmet szereztünk, és továbbra is tapadunk az első négyre, kedvező esetben akár egy pontra is megközelíthetjük riválisainkat. a mérkőzés embere számomra Salah, akinek az egyetlen hiányosságán sikerült felülkerekednie a mostani mérkőzésen, és néhány helyzetből két találatot szereznie. A mester és a szurkolók is elégedettek lehetnek, az utolsó három mérkőzésen 10 gólt lőttünk és csak egyet kaptunk, három győzelmet szereztünk, így jó úton haladunk a céljaink felé. Reményeink szerint ez csak a kezdet, és Lallana visszatérésével újabb minőségjavulást tapasztalhatunk meg.

Az előttünk álló válogatott szünetet követően tartalékcsapatunkkal játszunk tétmeccset az Anfielden, és jó eséllyel azt is jobban szemügyre vehetjük, hogy az ott ígéretesen pallérozódó Virgij Van Dijk vajon tényleg rászolgált-e a szintlépésre, és felkerülhet-e az első csapat kötelékeibe, melytől már nyáron sem állt messze. Mi azonban addig sem állunk meg, hamarosan jelentkezünk, jó szokásotokat megtartva akkor is számítunk megtisztelő figyelmetekre!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hunfieldroad.blog.hu/api/trackback/id/tr8913336279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.