A mai meccs Salah kihagyott ziccerein ment el, viszont itt azt is megjegyezném, hogy ez az egyiptomi srác Liverpooli karrierje során nem sokszor fordult elő.
Az Old Traffordon mindkét meccsén szarul játszott, de egyiken se volt igazi ziccere.
Idén a City ellen szintén gyenge volt de ott bőven nem rajta ment el.
Most már vagy két órája próbálok egy olyan meccset felidézni ami hasonló módon Salah-n ment volna el, de egyszerűen semmi sem jut eszembe.
Amióta Salah itt van 64 gólt és 24 asszisztot baszott 89 meccsen és annak ellenére hogy eléggé rendhagyó a mozgása és ahogy hozzáér a labdához, a PL és a világ egyik legjobbja, úgyhogy légyszi ne írj még fenyegető tweeteket szegény Mo-nak.
Itt egy lista az idei szezonból olyan meccsekről, ahol szerintem ha Salah helyett mondjuk Sturridge, Origi, vagy Shaqiri játszik akkor nem nyertünk volna:
- Augusztus 20.: Crystal Palace 0-2 Liverpool
(Salah gól,Salah gólpassz, ráadásul miatta állították ki Wan Bissakát az ellenféltől) - Augusztus 25.: Liverpool 1-0 Brighton
(Salah győztes gól) - Október 20.: Huddersfield 0-1 Liverpool
(Salah győztes gól) - December 11.: Liverpool 1-0 Napoli
(Salah győztes gól és ezzel a legjobb 16 között vagyunk) - Január 12.: Brighton 0-1 Liverpool
(Salah kiharcolja a tizenegyest és berúgja – újabb győztes gól)
Ezeken kívül a Fulham és a Wolves elleni 2-0-s győzelem jó eséllyel nélküle is összejött volna, de mindkét találkozón kulcsfontosságú első gólt hozott össze fontos pillanatokban.
De ha ezt a kettőt nem akarjuk számolni, akkoris ott van legalább 4 PL meccs, ahol Salah 4 pontból 12-t csinált a világklasszis befejezéseivel.
Én ma 5-ször ordítottam torkom szakadtából az élő adáson Salah elrontott helyzeteinél, de azt hiszem el tudom neki engedni ezt a mai off dayt, és nem csak azért mert minden Pool focistát imádok, hanem azért is, mert Mo a világ egyik legjobbja.
Ahogy látod ez a cikk kevesebbet dolgozik a játékosok értékelésével, de íme:
Alisson 7/10
Trent 6/10
Matip 7/10
VVD 10/10
Robertson 7/10
Hendo 8/10
Fabinho 6/10
Gini 6/10
Milner 6/10
Salah 5/10
Mané 6/10
Origi 6/10
Firmino 6/10
Én Matipot egyre inkább kezdem megkedvelni, szerintem neki is érik egy becenév.
Nálam mindenképp ő a harmadik számú belső védőnk VVD és Zsoé Gomez mögött, de Degsy Lovren előtt, aki innentől full-timeban átvehetné a csapat Instagram fiókját, lehet azzal mind jobban járnánk.
Téged is szeretlek Degsy nyugi.
Néha megpróbálok egy olyan focistát választani a meccs emberének akire elsőre nem gondolna az „átlagos” néző, de ma egyszerűen nem lehet mást választani, mint Virgil ’The Szörnyeteg’ Van Dijkot.
Sajnos nem elég jó a szókincsem ahhoz, hogy kifejezzem, mennyire jó focista ez az isten.
Lehetne mondani, hogy megint nem volt elég kreatív a középpálya, de szerintem egy Mersey derbin ennél sokkal több helyzetet nehéz lett volna kidolgozni.
Amúgy a Hendo-Fabinho-Gini-Milner négyesből szerintem magasan Hendo játszott a legjobban, Gary Neville is mondta a Sky Sportson hogy ő volt az egyetlen hideg fej aki tudta kontrollálni az egész Goodison káoszt.
A támadó trióból Salahról már beszéltem, Mané és Origi pedig nem nagyon volt meccsben.
Bobbynak pedig ez az iram picit korai volt a bokasérülés után.
Sokat gondolkozom amúgy azon, hogy milyen a helyes mentalitás egy futballszurkolónak.
Itt most konkrétan arra gondolok, hogy hogyan álljunk hozzá néhány meccshez, meg az egész makró, big picture.
Ugye elvileg azért nézünk focit, hogy szórakozzunk. Foci nézés közben nem tanulunk sokat arról, hogy hogyan kéne befektetni, hogyan indítsunk sikeres vállalkozást, és én úgy tudom hogy a pitagorasz tételről se lehet sokat tanulni egy vasárnap délutáni futballmeccsen.
A szórakoztatás a kulcsszó.
De akkor miért van az, hogy amikor lemegyek Angliában (igazából ez független az adott országtól, de UK-re különösen igaz), akkor azt látom, hogy felnőtt férfiak depressziósra isszák magukat ha kedvenc csapatuk épp kikap a helyi riválistól.
Ők nyilván egy kicsit rosszul értelmezik ezt az egész koncepciót, és valószínűleg túl nagy súlya van a futballszurkolásnak az életükre.
Tökéletes példa erre a ’Sunderland Til I Die’ Netflix dokumentumfilm/sorozat, ahol úgy jön le, hogy az ottani embereknek a boldogságának az egyetlen forrása az az, ha szombat délután 3-kor nyernek a fekete macskák.
A futballszurkolásnak egy bónusznak kéne lennie az amúgy is überfasza életedhez, amit a focimeccsek nézésén kívül építesz.
Ha például a mai eredmény miatt például 2 óránál tovább szarul érzed magad, akkor valószínűleg túl fontos neked ez az egész és valószínűleg át kéne gondolnod, hogy milyen elvárásaid vannak a fiúktól.
Bármekkora szörnyeteg Van Dijk, téged nem fog hosszútávon boldoggá tenni, hacsak nem a felesége vagy.
Igen, lehet hogy a Man City elleni 2-1-es vereség lefújásakor eltörtem a vadiúj IKEA forgatható székemet.
Igen, lehet, hogy a Real Madrid elleni BL döntős fiaskó után 2 óránál egy kicsit tovább éreztem szarul magam, és lehet, hogy bánatomban ott hagytam a biciklimet az állomáson miközben a Facebook csoportokban próbáltam menteni a menthetőt.
De szerintem tök jó, hogy a foci képes kiváltani ilyen érzelmeket és arra a két órára tényleg csak egy dologra fókuszálok.
Amúgy ezt korántse úgy értem, hogy "én mindent tudok, én szurkolok a legokosabban a Poolnak és csináld pontosan úgy mint én", mert ez nem így van. Elég ha megkérdezed a barátnőmet.
Hacsak 3 másodpercről is lemaradok a szaros készülődése miatt akkor egyből kijön belőlem a Joey Barton.
Egyébként ez a gondolat már régóta formálódott bennem, de úgy éreztem most lenne a leghitelesebb megosztani, a Watford elleni 5-0-ás alázás után azt hiszem egy kicsit egyszerűbb mondani, hogy "tesó, ha nyerünk örülj, ha nem nyerünk akkor meg chill és foglalkozz az életeddel"...
6 PL meccsen ez már a 4. döntetlenünk, úgyhogy nem ártana elkezdeni megint nyerni.
Vasárnap délben jön a Burnley otthon, hála istennek ők is életük formájában vannak mostanság.
Csak a POOL!
Köszi hogy olvastál
