<-- facebook plugin -->
<-- facebook plugin end -->

Hunfield Road

Pressingre hívott fanatizmus

Hunfield Road

Pressingre hívott fanatizmus

Liverpool 2-0 Porto - Tisztelj mindenkit, de ne félj senkitől.

2019. április 10. 01:12 - Crouch_15

Vannak azok a könnyed nyári esték, amikor a barátokkal kiültök a családi ház hátsó kertjébe, tüzet raktok, és grillezni kezdtek. Tudjátok, hogy ez egy idilli pillanat, ahol a gondok eltörpülnek, a felgyülemlett stresszt a lágyan pattogó tűz űzi el, az egymás iránt érzett szeretet pedig könnyed dallamként szállítja az este ritmusát. Amikor néztem a mai meccset, valami ilyesmi volt bennem pontosan. Végtelen nyugalom, harmónia. 

 


Szó se róla, hogy lebecsültem volna a portugálokat, ha a mai meccs előtt csak egyetlen feladatunk volt, az épp az előttük történő fejhajtás, az eddigi eredményeiknek egy hangos taps, ha pedig lehet még hangosabb, akkor az olyan legendás futballista, mint Iker Casillas, egész biztosan megérdemli. Az a klub, amelyik 16 pontot szerez a csoportkörben, aztán nem csak a legrangosabb kupasorozattól búcsúztatja a tavalyi elődöntőst, de edzőjét is megfosztja ez által állásától, tiszteletet érdemel. Cseppnyi kétségem sem volt afelől, hogy Klopp a lehető legszigorúbban áll ehhez a kérdéshez, és már a sorsolást követő legelső edzésen elmondja a Portóban éveket dolgozó Peppel karöltve, hogy egy nagyszerű klub ellen lépünk majd pályára.

 



Azonban ha ezeken túlmegyünk, rájöhetünk, hogy a Liverpool idáig vezető útja a Zvezda elleni hazait leszámítva mindegyik meccsen nehezebb volt, mint a portugálok elleni párharc. Ahogyan arra is, hogy a szezon e szakaszára a világ egyik legjobb klubjává értünk, olyan kihívásokkal megbirkózva, amibe a Manchester Cityt kivéve az összes többi angol klub belebukott már. Az időnkénti gyengébb játék ellenére is harcban vagyunk a bajnoki címért, és a Bajnokok Ligáját is megnyerhetjük. A mai meccsen egész egyszerűen azért voltam biztos a sikerben, mert fantasztikus csapatunk van, aminek minden tagja pontosan tudja, mekkora dolog lenne akár csak az egyik kupát megnyerni ismét, vagy akár mindkettőt.

 



Mivel Jürgennek nem ment el az esze, így Alberto Moreno ott maradt, ahol a legszívesebben látjuk – a kezdőn kívül. Bocs haver, én elhiszem, hogy fantasztikus apa, barát, és társ vagy, de soha többet nem akarlak futballmeccsen Liverpool mezben látni, túl sok meccset néztünk be miattad. A mindenhol is játszani tudó, fekete piacon tartalék tüdeivel kereskedő angol úriemberre, James Milnerre hárult a bal szárny védelme, melyet a tőle megszokott minőségben tett meg. Értsd, esetleges hibái ellenére is kétszer jobban, mint Alberto bármikor. Ennél egy fokkal merészebb döntés volt már a horvát mintaapa középhátvédként való kezdetése, akinek nem a képességeiben kételkedtem ügyeletes rajongójaként, hanem az elmúlt időszakban szerzett csipetnyi meccsrutinjában. De hát egy nemzeti hős bármikor harcra kész tűzzel a szemében, és igazából 1-2 megingást leszámítva – ezeket épp a meccshiánynak tudnám be, ha voltak is - újra azt a Dejant láttuk, aki Virgil mellett kivirágzott tavaly tavaszra.

 



A középpályán kapitányunk, Brazília védelmi minisztere, és Naby igyekezett a csapat lelkének lenni, elől meg a három klasszis riogatni a portugálok védelmét. Az első félidőből nekem az maradt meg, amikor lefújták, hogy lehetne ez igazából négy is, de ezzel sincsen probléma, majd a második felében meglőjük azt a kettőt. Mané meg is lőtte, csak a lelkem belógott pár centivel, ráadásul a hosszún érkező társa elől is elsalahzta a lehetőséget. Amúgy, ha már az egyiptomi. Engem egészen addig nem érdekelnek ezek az elszórakozott helyzetek, ameddig nyerünk, és végül mindenki mosolyog. Őszintén. Nem teljesen mindegy, hogy hány gólt lőve jutunk tovább? Nyilván, ha kapunk egy gólt a második félidőben, most más lenne annak a meccs utáni sörnek az íze, de egy, nem kaptunk, mert ha Van DIjk, nincs gól – ez szarabb volt, mint a Porto védelme az első félidőben – kettő, ma már rendelkezünk azzal a rutinnal, hogy a játékosaink úgy őrizzék meg az energiáikat a hétvégi rangadóra, hogy közben a stabilitás szerves részét képzi a játéknak.

 

thumb_84912_default_news_size_5.jpeg



A 2-0 egy tökéletes eredmény, hiszen kint elegendő egy gólt lőni, és vége. A tisztelet, a koncentráltság, a fegyelem ugyan akkor kint is domináns kell, hogy legyen, de az egy évvel ezelőtti, és a mostani Liverpool között épp a korábban látott időnkénti dekoncentráltság tűnt el szinte teljes mértékben. Ezért volt Klopptól zseniális húzás Pep Lijnders visszahívása a klubhoz, aki a szakmai tudásával épp azt adta meg még inkább a csapatnak, amire szüksége volt: a még mindig bőven nem kész csapat ellenére egy magasabb hatófokú teljesítményt, aminek a stabilitás, a csapategység, és a legmagasabb fokú elhivatottság az alap hozzávalója. Philippe Coutinhot azért megkérdezném, hogy mennyire érzi magát hülyén a cirka másfél évvel korábbi önmagához képest, meg azokat is, akik Alissonnal és Van DIjkkal kapcsolatban első blikkre rávágták: egyikük sem ér ennyi pénzt. Visszakanyarodva, elégedett vagyok a mai meccsel, a srácok teljesítményével, mindenki nagyot játszott. Ugyanez kell a visszavágón, és dörzsölhetjük a tenyerünket, mi történik az örök rivális párharcában.

 

 

jatek.jpg


Ja, ha már idáig velünk tartottál, hagy hívjam fel figyelmed éppen futó nyereményjátékunkra, ahol egy kicsit kreatívabb módon kell megtippelned a vasárnapi Chelsea elleni meccs eredményét, cserébe mi Jürgen Klopp életútjának papírra vetett változatával honoráljuk ezt. Facebook oldalunkon azonnal megtalálod, voltunk annyira rafkósak, hogy rögzítsük nektek fent. Tarts velünk ott is, ezúttal pedig köszönjük figyelmed, és találkozunk legközelebb – ki tudja, talán már nem csak írásos formában.

We Are Liverpool.
This Means More.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hunfieldroad.blog.hu/api/trackback/id/tr6514752309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.04.10. 15:30:35

A másik meccs példája alapján amúgy szerencsénk volt, hogy nem adtak kezezésért tizenegyest. Ja, meg azért is, hogy Szalah nem lett kiállítva.
Egyébként jogos a 2:0.
:)