Nem Liverpool Football Club lenne a nevünk, ha nem így nyernénk a szezon legfontosabb meccsét.

Van egy jó és egy rossz hírünk a sérült focistáinkról...

Back to winning ways.

Jöhetnek az extra pihenőnapok.

Legalább úgy kaptunk ki, hogy közünk nem volt a meccshez.

Jürgen: "Amikor Mo odaadta a labdát Bobbynak majdnem elkezdtem sírni. Mindannyian tudjuk, hogy Mo mindennél jobban akar gólokat rúgni, mégis átadta a társnak." Tökéletes koreográfia: hátrányból felállva vertünk agyon egy nagyon fasza kis csapatot, idén először.

Klopp nem szarozott...

Ez volt az a meccs amikor már előre megvoltak a kifogások egy esetleges botlásnál. Zuhogó esőben, péntek este, idegenben játszottunk a hetedik ellen, aki a Spurs kivételével minden top 6-os riválistól pontot rabolt.

Elvertük őket. Végre. A meccs elején mi egy innovatív 4-2-4-1-es felállást választottunk (még soha nem láttam ennyi focistát egyszerre a pályán). A jobb szélen az idei első meccsét játszó Clyne és a gazellatestű Mané rohamozott, míg a bal oldalon Robertson és Robertson remekelt.

„Shevchenko ziccere óta a legnagyobb megmozdulás Pool kapustól.” Ott vagyunk a legjobb 16 között, és nem is akárhogy… Teljesen lefociztuk a Napolit, akit sokan a Dortmunddal egyetemben Európa egyik legjobb formában lévő csapatának tituláltak a meccs előtt. Üdv a Roma szurkolóknak, akik most épp…