Kicsit bajban vagyok, mielőtt elkezdeném az összefoglalót, mert a legtöbb győzelmünkkor tombolnak bennem az érzelmek, és a csapat is elkényeztet a nagyszerű teljesítményével. Szó se róla, a maga nemében a mai győzelem is szép volt, két kiváló gólt lőttünk, de pont úgy nyertünk, ahogyan várható volt. Egy alapjaiban unalmas meccsen, ahol a srácok egy cseppel sem hoztak ki magukból többet, mint amennyit kellett.
A jobb oldalon az utolsó Bajnokok Ligája győztes csapat edzője. A balon az, akivel a következőt nyerjük. Jó volt újra itthon látni Rafát, és bár csak jót tudunk kívánni a csapatának, vagy legalábbis neki, erre a három pontra ma szükségünk volt.
A kezdő egyetlen említésre méltó eleme, hogy Matipot Lovren váltotta Van Dijk párjaként, ezen kívül pedig a középpálya forgatásában ezúttal a Henderson – Can – Oxlade hármas ügyeskedhetett. A mérkőzés előtt két fontos dolog történt: az egyik, hogy nyert a Tottenham, a másik, hogy bár gólpasszt adott, de gólt nem lőtt a József Attila színházból kimenőt kapó Harry Kane. Kifejezetten idegesen kezdtünk, önmagunkhoz képest rengeteg apró hibával, és az első negyven perc során a legveszélyesebb lehetőségünk egy Salah által eleresztett kapáslövés volt, majd szöglet utáni Lovren fejes, amit Salah kísérletéhez hasonlóan a Manchester United ellen parádézó Dubravka szépen védett, és bár a labdát pont a horvát harcos elé ütötte, az ismétlés már nem jelentett különösebb veszélyt. Aztán jött a 40. perc, és a jég végre megtört.
Megint a lehető legjobbkor villant a fiú, de a csapat többi tagjáról is elmondható, hogy jól játszott. Oxlade újabb gólpasszal vette ki a részét meccsből, az ember a szezon vége felé már meg sem lepődik.
Néhány ügyes passz után a középpálya közepén Oxlade lódult meg a kapu felé viszonylag szabadon, a tizenhatoshoz érve pedig az érthetetlenül üresen álló Salah elé passzolt, aki átvette a labdát, majd a kapujából kirontó szlovák kapus lábai között higgadtan a kapuba lőtt. Egyszerű gólnak tűnt, de annál fontosabb találat volt, akár csak a West Ham ellen múlt héten. Szükség volt hozzá egy kis szerencsére, és a felismerésre, hogy a labda ellőhető a kapus lábai között is. Az egyiptomi zseni 24. gólját lőtte, beérte Harry Kanet. A Liverpool mérkőzésein a Salah gól mellett van még valami, ami biztos egy ideje. A hosszabbításban jártunk, amikor a Newcastlenek sikerült a kapunk elé kerülnie, a védőink pedig ez egyszer nem figyeltek eléggé a vendégek tízesére, így Diamme 18 méterről csavarta a bal felső sarok irányába a labdát, ami vészjóslóan csapódott a kapufa alá. Csakhogy Loris Karius még mindig csúcsformában véd, és egy földöntúli védést bemutatva kitolta a léc alól a labdát. Lassan a német elkezdhet kopogtatni Joachim Löw ajtaján is, mert ezeket a védéseket még a világ egyik legjobb kapusa, Manuel Neuer is megirigyelné.
"Háló, Joachim? Loris vagyok, valamikor beszélnünk kéne!"
A második félidőben nem volt más dolgunk, mint szerezni egy gólt, és lezárni a meccset. Nehéz volt elképzelni, hogy ez a mai Newcastle egy gólt szerezzen akár, kettőt pedig végképp nem. A múlt árnyékai azonban időnként baljós árnyakat vetnek, Swanseaban sem volt benne a meccsben a hazai találat, aztán mégis kikaptunk. Szóval fontos volt egy második gól, a csapat pedig nem tette meg azt a szívességet, hogy az egy gólos vezetésre ráüljön, hanem újabb és újabb támadásokat vezetett, aminek 10 perc alatt meg is lett az eredménye. Újra középről indult a támadás, Can passzolt Bobbyhoz, aki Oxhoz hasonlóan vezette a labdát, egy szép passzal az üres területre futó Mané elé tálalt, aki mintaszerűen lőtte ki a jobb alsó sarkot. Ezzel minden lényegi kérdés el is dőlt, a maradék idő egyetlen említésre méltó momentuma az volt, amikor a 93. percben Salah vitte ziccerben a kapura a labdát, a szarkák védője pedig egyértelműen fellökte a tizenhatosnál, mindenki legnagyobb megrökönyödésére mégsem történt semmi. Ha ez Anglia ügyeletes jófiújával történik, még annak fényében is tizenegyest kap, hogy az eset azon kívül történt, és jár a piros lap is. Ideje lenne bevezetni a bajnokságban is a videó bírót, nemde?
Tavalyi "kiváló" szezonjában 13 gólt szerzett, míg a mostani "gyengében" ez volt a 14. találat. Nem mellesleg a Klopp éra 200. gólja is az övé! Mané nem csak visszatért, hanem ráadásul még vissza is tért. Erre a srácra lesz szükségünk a szezon hátralevő részében!
Senki nem akart részünkről ebből a meccsből többet kihozni, csak egy szolid kétgólos győzelmet. Ideiglenesen ismét ott vagyunk a második helyen, és megyünk tovább a megkezdett úton. Amennyiben a Manchester City megveri a Chelseat, hatalmas lépést tettünk a mai győzelmünkkel a jövő évi Bajnokok Ligája szereplés felé, lélekben pedig a Porto elleni visszavágón túl készülhetünk a Manchester United elleni derbire, ahol egy esetleges győzelemmel a saját kezünkbe vehetnénk a második hely sorsát.
