Két frusztráló vereség, ebből egy utolsó helyezett elleni blama, majd az őt megelőzővel szembeni kupakudarc. Előbbivel az összetett, utóbbival a hazai veretlenségünket is elvesztettük, néhány nappal később, ma pedig egy olyan Huddersfield ellen játszottunk, ami a mögötte hagyott öt meccsén egyetlen pontot gyűjtött, ugyanennyi gólt lőtt, és néhány pont választotta el az idei évben igen csak sűrűre sikeredett kiesési zónától.

Barátok közt - Premier Leaguere szabva

A feladat azonban egyszerű és világos volt az elmúlt két meccs ellenére is: kötelező győzelmet szerezni és tapadni a dobogóra. Folytatódott a szokásos rotáció a frissesség megőrzése érdekében, és egy kicsit talán már előre is gondolkodtunk a hétvégi rangadóra. A felforgatott kezdő ezúttal Karius – Gomez – Matip – Lovren – Robertson védelemből, Can – Henderson – Milner középpályából, és a már szokásosnak mondható Mané – Firmino – Salah hármasból állt. Két érdekesség volt tudvalevő a meccs előtt: A Huddersfield idén négy alkalommal szerzett vezetést és mindig meg is nyerte a mérkőzést, Klopp azonban Liverpooli karrierje során sosem szenvedett háromszor egymás után vereséget.

Négy kulcspassz, 90%-os passzpontosság, egy szerzett gól, egy kiharcolt 11-es.
Röviden: a meccs embere!

Az első félidőben, ahogyan várható volt teljes mezőnyfölényben voltunk már a kezdetektől, az első helyzet mégis a hazaiak előtt adódott, amikor egy szélről beadott labdát rúghatott kapura Depoitre, ám az elmúlt két mérkőzéshez képest igazi ínyenc módon az nem a kapuban landolt, hanem Karius kezében. 10 perccel később nem volt ennyire szerencsés a másik portás, a 26. percet Can ünnepelte egy távoli bombával, ami mértani pontossággal kötött ki a jobb alsó sarokban és prezentálta élethűen, védőként miért nem fejelünk labdát középre, főleg nem akkor, ha 23-as játékosunk 23 méterről készül azt a hálóba juttatni. Megnyugtató találatot jegyeztünk, és mentünk előre tovább, míg a vendégeknek egy veszélyesnek tűnő szabadrúgáson kívül túl sok mindent nem sikerült felmutatnia. Nem úgy Cirminek! Már a hosszabbításban jártunk, amikor a szélen tört be kedvenc kilencesünk, majd az alapvonalig vezette a labdát, és miközben a pályán mindenki beadásra számított, a rövidet túlzottan is üresen hagyó kapus mellett egyszerűen a kapuba gurított. Az év legpimaszabb, és egyik legszebb góljával két gólos előny birtokában vonulhattunk pihenőre.

Kísérteties hasonlóság jellemezte a két találatot, jó lehet Bobby esetében ez néhány hét alatt már a harmadik olyan volt, ami után mi kérünk elnézést az ellenfél kapusától helyette.

A második játékrészben 20 percig nem történt jóformán semmi, akkor is csak Mané kapott „forintos” labdát Cantól, azt mégsem a kapuba, hanem amellé fejelte, így maradt a 0-2. A játék képe nem mutatta, hogy veszélyben lenne a győzelem, a harmadik gól megszerzése mégis kellő megnyugvást jelentett volna mindnyájunknak, ami 10 perccel később be is következett. Salah kereste a 77. percben társait, ám amikor passzolni próbált, az megpattant a Huddersfield csapatkapitányán, a labda pedig Can elé került volna, ha épp nem borítják fel a tizenhatoson belül. A jogos büntető mögé eredetileg Milner állt volna oda, a lehetőséget viszont átadta Salahnak.

A bajnokságban 19, összességében pedig 26 gól - Februárra fordulva.

Közel 30 éve nem volt ilyen rossz a tizenegyes értékesítési mutatónk (42%-os hatékonyság), így én magam annyira nem is voltam nyugodt. Salah viszont igen, és a balra dőlő kapus mellett a jobb alsóba lőtte a labdát gólörömében azonnal Milnernek köszönetet mondva. A maradék időben kihasználtuk három cserelehetőségünket, megerősítve a középpályát, az utolsó percek pedig leperegtek, mint az évek az Arsenal Bajnokok Ligája győzelme nélkül.

A szigorú tekintet mögött talán már a hétvégi rangadó gondolata bújik meg, és a buzgó vágy, mely azt diktálja: a kötelező győzelem után ideje revansot venni, és elkészíteni a csirkepörköltet.

És ha már szóba kerültek érdemes említést tenni róla, hogy a hattyúk nem csak minket kaptak el, hanem az ágyukat is elhallgatatták egy 3-1-es sikerrel, ami számunkra azt jelenti, hogy nyolc pontos előnyre tettünk szert velük szemben. Lehet szebb ez a forduló akkor, ha a holnapi Tottenham – United meccsen legalább döntetlen, de semmiképp sem hazai győzelem születik, és gyönyörű abban az esetben, ha a hétvégén esedékes rangadónkon a Manchester City után a Tottenhamen is elégtételt veszünk a korábbi sérelmeket illetően.