Ha augusztus elsején azt mondod, hogy idén nyerni fogunk egy karabaó kupát, de a bajnokságban, BL-ben és FA kupában nem vagyunk ott az első két hely valamelyikén, nem hiszem, hogy aláírtam volna.
Jó lett volna minél hamarabb megszakítani ezt a trófea nélküli időszakot (lassan 7 év lesz), de ez még nem a világ vége. Idén nyugodtan nyerje meg ezt a ligakupát a Tottenham, megérdemelnek valami ilyesmit.
Mi pedig szerintem használjuk ki a lehetőséget, hogy amíg a City és a többiek kedd esténként lefagyott lábujjakkal fociznak Burnleyben meg Newcastleben, addig mi (mármint a Pool focisták) egy meleg kakaó szürcsölgetése közben kapnak lazító masszázst.
Így máris jobban érzem magam.
Na mindegy: pozitívan akartam nyitni ezt a cikket, de vágjunk bele a mai mérkőzés valódi értékelésébe.
Negatív:
Morenóval kezdenék.
Andy Robertsonnak a cipőjét sem szabadna csiszolnia, nemhogy a csapat első számú bal védője címért versenyezzen.
Sok fejlődést nem látok: ugyanúgy szabálytalankodik rossz helyeken indokolatlanul, türelmetlen, rengetegszer adja el a labdát vágtából, és a mindent eldöntő gól megint leginkább az ő hibája.
Amúgy egyetértek Jamie Carragherrel: Hazard tényleg a PL legjobbja.
Ennek ellenére úgy érzem elkerülhető volt a második gól, több hibát vétettünk, a legnagyobb pedig Morenoé volt, aki megint nem gondolkodott és pánikolva próbálta lezárni a labdát (ami Hazard gyengébbik lábán volt).
A varázslatos belga pedig akkora kötényt adott neki, hogy Albi még mindig fut Liverpool utcain a hotdogot keresve.
A második negatívum Lovren teljesítménye volt, aki rozsdásan, alkalmanként pedig kifejezetten ostobán játszott.
Nem hittem el, ahogy 1-2-nel 85. és 95. között elhitte, hogy ő az új Stevie Gerrard és ballal (!) próbált 45 méteres keresztlabdákat ívelni a 150 cm magas Shaqirira, akit egyébként egy ügyetlen, de izmos Emerson fogott.
Ilyenkor a 2012-es Man Cityt szeretném felhozni példaként.
Ugye kellett nekik egy gól az utolsó utáni percben a bajnoki cím kicsikarásához.
Egy támadásra van idő.
Kompanynál a labda, a QPR behátrál.
A szabály az, hogy ha vannak ügyes focistáid, akkor nem kell fölívelni a labdát – főleg egy QPR ellen – hanem türelmesen, nyugodtan felépíteni egy támadást, aminek a végén lehetőleg tiszta lövőhelyzetet kialakítani.
Kompany felpasszolja az egy sorral feljebb helyezkedő Yaya Tourénak (már nem emlékszem pontosan – valami középpályás volt). Touré egyszerű mélységi passzt küld Agueronak.
Aguero megfordul, és egy pass’n’go figurát alkalmazva kényszerítőzik a nagyot küzdő Balotellivel, a végén az argentin majdnem az ötösről vágja be.
Ilyenkor ezt kell csinálni – egyszerű passzok, türelem, és a végén ideálisan a legjobb játékos fejezze be az akciót.
Gerrard ebből vagy feltucat gólt szerzett anno.
Ne íveljük föl ilyenkor (főleg ne a rozsdás Lovren, aki úgy tűnik, hogy még mindig nem józanodott ki a VB afterból).
Az utolsó negatívum, ami igazából nem negatívum, hanem a szokásos történet folytatása, Mignolet.
Engem zavar a jelenléte. Az első félidőben volt egy-két jó védése, meg egy picit mintha javultak volna a kirúgásai.
Nézd: Hazard gólja zseniális volt és ha ezt a VB-n csinálja a franciák ellen akkor két hétig erről beszélek.
Nem volt kapushiba.
De ezzel együtt szerintem bravúrral védhető.
Komoly erővel és sebességgel jött a lövés, de egy fontos meccs utolsó tíz percében ezt De Gea kivédi, és szerintem Alisson is.
A VAR-ról pedig majd megfeledkeztem…
Egyszerűen nem értem, hogy miért nem fújták vissza a Chelsea egyenlítőgólját.
Barkley kicsit takarásban van a kamerának, de ettől függetlenül tisztán látszik, hogy - bar kevéssel is, de – lesen tartózkodik.
Ha ez nem volt elég egyértelmű a bírónak, akkor legyen mégegy kamera a másik oldalon.
Egyszerű. De nekünk ezen most elment a meccs, mert amúgy domináltunk.
Najó erről ennyit.
Pozitív:
Shaqiri megint a csapat legjobbja volt, kicsit igazságtalannak éreztem, amikor Klopp valamiért leb…szúrta a meccs után.
A második félidőben 1-0-nál jobb megoldást is választhatott volna a Chelsea tizenhatosán belül, de ő volt a legveszélyesebb és legkellemetlenebb játékosunk. Pazar focista vagy, semmi panasz.
Fabinho gyengén kezdte a meccset, de feljavult rendesen a második félidőre.
Az utolsó megmozdulása egy erős, határozott, úgymond Milneres labda szerzés volt Hazarddal szemben, ami mutatja, hogy néhány hónapon vagy akar héten belül egy komoly focistával van dolgunk. Hendo azért még szerintem bőven jobb CDM-nek.
A többiek:
Az említett focistákon kívül Clyne a szokásos megbízhatót hozta védekezésben, támadásban pedig a szinten szokásos nulla kreativitást, de legalább nem adja el a labdát.
Matip rendben volt, Milner kicsit elfáradt, Keitának pedig még kell az akklimatizálódás.
Sturridge ollózott egy gólt, aztán félénken kihagyta üres kapura, aztán majdnem megrúgta a hónap találatát (ha a kapufa nem lett volna rossz helyen).
Mané & Firmino oké, de Shaqiri lefocizta mindkettőt.
Az új igazolások ellenére még mindig a Gini-Hendo-Milner középpálya a legerősebb, és valószínűleg ezzel is fogunk kezdeni szombaton.
Játékosértékelő:
Focista Értékelés (/10)
Mignolet 6
Clyne 6
Matip 6
Lovren 5
Moreno 4
Milner 6
Fabinho 6.3
Keita 6
Shaqiri 8
Sturridge 7
Mané 6
Várható kezdő a Stamford Bridgen:
Alisson
Trent – Gomez – VVD (ha felépül, különben Matip) – Robertson
Gini – Hendo – Milner
Salah – Bobby – Mané
Konklúzió:
75 percig jól játszottunk, aztán rosszul reagáltunk mindkét gólra, amin Klopp nagyon ideges lesz.
Minden ezen múlik a futballfilozófiájában – nembaj, ha hibázunk, a lényeg, hogy jól reagáljunk a hibákra.
Csalódást keltő ez a vereség, sőt, frusztráló, de ha szombaton nyerünk akkor teljesen meg fogunk erről feledkezni.
Úgyhogy fel a fejjel, menjünk vissza dolgozni két napot, szombaton pedig újra találkozunk!
Bendegúz voltam.
