Dühös, agresszív, erőszakos teljesítmény a srácoktól.
Utólag is köszönet az Anfield Wrapnek, és minden olyan LFC szurkolói csatornának, akik az Everton meccs óta folyamatosan hangoztatják, hogy innentől a szurkolóktól nem fér bele még egy akkora öngól mint a Leicester meccsen.
Száz százalék kellett a hazai közönségtől, elvtársaink pedig száz százalékot hoztak.
A vasárnap déli 12-en kezdőrúgás ellenére végig fergeteges volt a hangulat, és még akkor is csak a KOP-ot lehetett, hallani, amikor az első 5 percben kaptunk egy szar szögletgólt.
James Tarkowski egyértelműen teljes testsúlyával Alisson vállára nehezedett, VAR-ral biztos vagyok benne hogy visszafújták volna szóval ugorjunk.
Játékosértékelő:
Alisson 7/10
Trenti 7/10
Matip 7/10
Szörnyeteg Lajos 9/10
Robbo 7/10
Gini 7/10
Blind Side 6/10
Lallana 8/10
Mo 7/10
Bobby 9/10
Morcos Mané 8/10
Cserék:
Keita 6/10
Hendo 8/10
Sturridge 8/10
A többiek:
Klopp 6/10
Szurkolók: 9/10
A fiúk úgy futottak mint a mérgezett egerek, presszing, kontrapresszing minden volt.
Különösen tetszettek ezek a 2 méteres kényszerítők Mo, Bobby és Mané között.
Elsőre lehet hogy értelmetlennek tűnnek az ilyen körömpasszok, de egyrészt ezzel folyamatosan kimozgatod az ellenfeleidet a helyükről, másrészt tapasztalatból mondom hogy nagyon szar folyamatosan kergetni a labdát.
Az első gólunk is hasonló helyzetből jött: Mo és Gini kényszerítőztek, Tom Heaton pedig nem tudom mit csinált de a végén sakk matt és Bobby kiegyenlít.
Adam Lallana végig élesen mozgott a pályán, az első félidőben ő futott a legtöbbet, és nem tudom eléggé dicsérni a munkabírását a második gólnál.
Adam elvileg egy kreatív, ügyes focista aki a technikájával és cseleivel tűnik ki elsőre, de mindeközben úgy küzd mint Milner.
A hivatalos oldalon ő lett a meccs embere, és annak ellenére hogy ezt a kitüntetést én inkább adnám VVD-nek vagy Bobbynak, nagyon pozitív volt ez a teljesítmény, kíváncsi vagyok hogy kap-e játéklehetőséget a Bayern ellen.
A végső győztes nálam... Bobby.
Sadio Mané a mai duplával felkúszott az Aranycipőért folytatott versenyben Mo nyakára, a szenegáli gazellának ez már a 16. gólja volt a bajnokságban (Mo-nak 17, Bobbynak 11 van, a listát pedig a 18 gólos Aguero vezeti).
A védelem miatt egy kicsit aggódok viszont, 5 clean sheet után nem gáz hogy gólt kaptunk (főleg az első nem zavar, mert mégjobban feltüzelte a srácokat, ráadásul full szabálytalan volt), viszont egy picit túl sok helyzetet ajándékoztunk ennek az 1KB-os Burnleynek.
A második gólra gondolok itt főként, ami szinte egy az egyben olyan volt, mint a Crystal Palace elleni harmadik bekapott gól.
Maga a meccs képe is kísértetiesen hasonlított Hodgson papa fiai elleni összecsapásra: korán hátrányba kerülünk, visszakúszunk, kényelmesnek tűnik az egész a legvégéig, aztán majdnem megverjük önmagunkat.
Gudmundson góljánál a komplett középpálya kikapcsolt András Róberttel egyetemben, aki későn reagált a veszélyre.
Trenti meglepően jól védekezett, de a beadásaira már most látom, hogy Hamesz Milner nemsokára úgy reagál majd a Twitteren, hogy a ’hospital service’ kifejezés biztos benne lesz a 140 karakterben.
Gini fáradtnak tűnt, Blind Side pedig egy kicsit lámpalázasnak.
Klopptól még mindig nem teljesen értem ezt a Trent-Stu cserét.
Tudom, hogy Trentnek fájt a válla, és tudom, hogy nem akarta betenni Instadejant (Lovren) jobbvédőbe.
Shaqirival mi a here van?
Nem hiszem hogy összeveszett volna Kloppal, mert akkor már most az U21-ben edzene (szevasz Mama Sakho).
Azt is értem, hogy három hete valami abdominal sérülése volt.
De Jürgen úr: ha a Manu ellen játszott, és szerdán Münchenben jól jönne a srác, akkor mi az istenért nem rakjuk be az utsó 5 percre?
Stu jó kontratámadásokban és ő adta a gólpasszt, de védekezésben olyan mintha egy emberrel kevesebben lennénk.
Számomra teljesen rejtélyes ez a csere, bár ez nem az első homlokráncolós edzői húzása Jürgennek, ami valószínűleg az egyetlen gyengesége.
Nem csak edzőként, hanem emberként.
A csávó VVD-hez hasonlóan mindenben tökéletes, csak cserélni nem tud.
Jöhetnek majd emailben a ’Jürgen nem tud cserélni’ mémek.
Egyébként elképesztően büszke vagyok a fiúkra, világklasszis mentalitással hozták le ezt a győzelmet, a hullabéna második bekapott gól dacára.
Itt a PL felsőház:
8 meccs van hátra, jelenleg úgy néz ni hogy ebből legalább 7-et meg kell nyerni ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a bajnoki címre, közben én még mindig bízom benne, hogy valami elromlik a szitinél.
Szerda este Bayern (alig várom), Vasárnap pedig Fulham idegenben délután 3-kor (újabb szar időpont, de oldjuk meg).
We love you Liverpool, we do!