Nem azt mondom, hogy elszállt minden dühöm a mai meccs után, de így két órával a lefújást követően már csak az okok és a tények érdekelnek. Van néhány, ami így a meccsről tanakodva eszembe jutott, így ezeket szeretném pontokba foglalva leírni nektek.

A  HELYZETEK NEM LÖVIK BE MAGUKAT

Ugye ugye? Kísértetiesen hasonló a helyzet az Alisson féle szituhoz. A fiú először bemutatja a forduló legpimaszabb megoldását, majd egy héttel később – szabálytalanul ugyan, de ez a tény senkit sem érdekelt – már nem jön össze a cselezgetés, és kész a baj. Azóta nincs trükközgetés. Ahhoz, hogy az akkori, és a mostani helyzet között megtaláljuk a párhuzamot, nem kell különösebb fegyelmezetlenséget, vagy hibát keresnünk a játékunkban. Elég, ha egy hetet visszamegyünk az időben, és feltesszük magunkat a kérdést: pontosan hány gólt is lőhettünk volna, ameddig a PSG kihasználta a tehetetlenségünket? Neked is hirtelen kiszaladt a szádon válaszként a „sokat”?

Ma is valami ilyesmi volt a helyzet. Amikor az egyenlítő gól született, valahol három góllal kellett volna vezetnünk. A labda azonban soha nem fog magától a hálóba gurulni, még ordító ziccerben sem, ahhoz szükség van egy lábra, ami odajuttatja. Óvodás szintű közhelyekben tudom csak kifejezni magam, de a lényeg szerintem érthető. Ami bejön egyszer, az nem biztos, hogy kétszer is sikerülni fog. Főleg nem egy B csapattal. Mielőtt egy komolyabb pofonba szaladnánk bele itt az idő felébredni, és ha lehetőségünk van rá, gólt lőni.

ELVARRATLAN SZÁLAK

Ez inkább amolyan érdekesség, de a meccs során több érdekes ítélet is született. Például nem értem hogyan rúghattak egész meccsen büntetlenül minket, és a mi szabálytalanságaink mivel voltak keményebbek a kékekénél? A három tizenegyes gyanús szituációból, ha kettő nem is, de legalább az egyik miért nem ért annyit, hogy jobban megvizsgálják? Henderson a vége felé pontosan ezért akadt ki és ordította le Hazardot. A londoniak dőltek, mint a kuglibábú, a spori pedig tisztelettudóan fújt. A gólnál több mint gyanús volt Barkley helyezkedése, és bár hazabeszélek, de szerintem lesen is. A VAR egy jó technológia lehet, de a jelek szerint nem mentesít a tény alól, hogy ha valaki nem akar meglátni valamit, akkor nem fog. Nem erre fogom a kiesésünk, a saját csapatomra vetítem az okokat, rég nem kellett volna számítania annak a gólnak, csak ez így furcsa.

A 150 MILLIÓS JÁTSZMA

Tudjátok, vannak azok az emberek, akiket rendkívül könnyű egyszerű módszerekkel butítani, mert nem néznek a dolgok mögé. Ilyen volt a nyáron írt Ramos cikkek – van is egy írás ezzel kapcsolatban, a fejemben – tudatos uszító jellege, a Lovren nyilatkozatrészlet kiragadása hasonló szájízzel, vagy ha az éppen szóban forgó példáknál akarok maradni, akkor Van Dijk és Alisson ára. Mindkét esetben ment a pampogás, előbbi azóta a liga egyik legjobb védője, utóbbi tekintetében pedig egészen addig zavarta ez az embereket, míg pár nappal később a több, mint négyszeres áron értékesített Kepa Londonba nem igazolt. 75+75 millió font. A kapott góljainkat megvizsgálva épp ezek az emberek hiányoznak a képletből. Nagyon röviden jellemezve szerintem Van Dijk kifejeli a beadást, ahogy az elmúlt hetekben tette folyamatosan, míg Alisson bravúrral hárít. Ezen a meccsen helyettük volt egy utoljára januárban védő Mignolet, meg egy az orosz világbajnokság óta először pályára lépő Lovren. Ja, meg a bal szélen Alberto Moreno, aki szerintem egy ideig megint megnyerte magának a négyes pozíciót. Mármint a kispadon, vagy a pincében Origi és Markovic mellett. Ha kihúzzuk a fenti képletből Alissont, akkor is eljutunk oda, hogy Hazard élete csúcsformájában sem fűzi így be Andyt, de legrosszabb esetben is földre kerülnek mindketten.

ÖSSZEGEZVE

Lábjegyzet magamnak, zálogba nektek: fáradtan nem praktikus beszámolót írni. A szóismétlések ilyenkor makacs szennyeződésként rakódhatnak le a mondatokra, néha észre sem venni őket. Visszatérve és összegezve. Nem örülök a kiesésnek, de minél több idő telik el, annál inkább várom az előttünk álló kihívásokat. Szerettem volna, ha továbbmegyünk, és kissé elszórakozottnak érzem ezt a meccset. Kiemelhetjük Hazard teljesítményét, sörös korsót hajigálva bírózhatunk, de senkinek nem mondhatjuk, hogy nem mi kúrtuk el. Mégis, ha ez a mérkőzés kellett, hogy legyen a tavalyi Spurs elleni bukta másolata, és végre javítunk azon a néhány elemen, amin javíthatunk, duzzogva, de elfogadom az eredményt. Az összes többi Beninél, én köszönöm a figyelmeteket, ha eddig nem tettétek, gyertek át a facebook oldalunkra, várunk titeket ott is.