Most, hogy már egy kicsit kijózanodtunk a hétközi hihetetlen továbbjutás után, tekintsünk előre. Nem valószínű, hogy a kupatovábbjutás miatt levennénk a gázról a lábunkat a bajnokságban még akkor sem, ha 10 pont az előnyünk a Chelseavel szemben. Nem szabad abban bíznunk, hogy majd az ellenfeleink pontokat hullajtanak, mert egyáltalán nem biztos, hogy fognak.

Henderson visszatér a csapatba a Bl-eltiltás után, viszont Clyne és Klavan is összeszedett egy-egy kisebb sérülést. A Bournemouth összesen csak két idegenbeli meccset tudott nyerni az eddigi 17-ből a top 6 ellen (mindkétszer a Stamford Bridge-en). Mohamed Salah egy gólra van attól, hogy átlépje a harmincas határt ás belépjen az eddig 7 fős mezónybe.

A meccsen én 4-3-3-ra számítok, a csodahármas mögött Oxie, Henderson and Wijnaldum, mögöttük pedig a mostani legerősebb védőnégyesünk: Trent, Lovren, VvD és Robertson. Látszik, hogy nem szeretnénk a meccsek végén behozott kényszercserékkel kapkodva szaladni a pontok után, inkább döntsük el a meccs elején gyorsan, és lehet játszani egy lazább mérkőzést.

A szombati nap legfontosabb része viszont mégis csak a vasárnapi évforduló. A Liverpool Football Club ismét tiszteleg a 96 életét vesztett szurkoló előtt a mérkőzést megelőzően. Az áldozatok családjainak kérése alapján a mérkőzés a már a korábbi évfordulókon megszokott egy perces néma főhajtással és tiszteletadással kezdődik amit a játékosok fekete karszalaggal várnak majd. A KOP egy teljes lelátós élőképpel készül majd.

Vasárnap, a Hillsborough-katasztrófa 29. évfordulóján a klub ismét gyásszünetet tart, illetve egy programsorozattal készül amit mindenki a világon ingyenesen nézhet a klub hivatalos weboldalán illetve az LFCTV GO-n. Az Anfielden lévő ajándéküzlet 1 órától zárva tart, és a Liverpool One, Birkenhead, Chester, Dublin és Belfast ajándéküzletek is egy időre beszüntetik a munkát, hogy mindenki - a dolgozók és szurkolók egyaránt - részt vehessenek a néma főhajtásban. A klub, az áldozatok családjaival együtt, arra készül, hogy jövőre a tragédia harmincadik évfordulóján egy, a szokásosnál nagyobb megemlékezést szervezzen.

A szurkolók már elkészítették az élőképet holnapra:

ELŐSZÓ

Az ember életében vannak olyan álmok, amikért bármit megadna, hogy valóra váljanak. Az én életemben is vannak ilyenek. Gyerekkorom óta vágyok egy olyan Németjuhászra, mint ami a Rex Felügyelőben volt, és az elmúlt évek egyik legfontosabb elhatározása volt, hogy az életem egy bizonyos pontjától kezdve a hivatásomat a futball ölelje körbe. 23 évesen is álmodozó típus vagyok, és mert több éven keresztül próbálták kiölni belőlem az összes többit, amiket hosszasan tudnék sorolni, mindegyikhez csak jobban kezdtem ragaszkodni. Nem untatnék senkit unalomig ismételt motivációs közhelyekkel, mégis fontosnak tartom elmondani a bejegyzés elején, hogy az életem az álmaim valóra váltásáról szól, és azokról a pillanatokról, melyek közben ezeket megélve a világ legboldogabb emberének érzem magam. Az alábbi élménybeszámoló nem jöhetett volna létre néhány nagyszerű ember segítsége nélkül, így már ennek legelején szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segített abban, hogy valóra válhasson életem legnagyobb álma: eljutni Liverpoolba, az Anfield Roadra, és átélni azt a csodát, amit soha nem fogok elfelejteni!

Annyira megvertük az angol bajnokot, hogy mindkét meccs végén pihentettük a legjobbjainkat. Közben a Roma De Rossi vezetésével érte el a klub elmúlt 30 évének legnagyobb Európai sikerét. Ezek a srácok győztek ok nélkül idegenben a City ellen:

Úgy tűnik, hogy a múlt héten bejelentett Manchester City-Tinder szponzori együttműködés egyből gyümölcsöző lett, hiszen sok vegetálás után hirtelen egy héten belül kétszer is… szóval értitek.
Múlt hét szerdán még az egyetlen, a BL-ben veretlen angliai csapatnént fogadtuk a bajnokot, és lehengerlő, pontos és gyors futballal döngöltük őket a földbe. Ezen a héten már nem kell ennyi. Egy, a hétvégi meccset mintázó, a világ legunalmasabb 0-0-jának beillő, NB I-színvonalú 90 perc a világ legboldogabb férfijává tenne.

Salah, Robertson és Moreno is fittek, Can és Henderson viszont nem játszik, előbbi hátsérülés míg utóbbi eltiltás miatt hagyja ki a találkozót. A találkozót, amin optimista kiindulópont lehet a City hétvégi bajnokija, ahol a kis Sterling olyan pontatlanul lőtt, hogy még a labdát is csak minden második alkalommal találta el. Nagyon fontos lenne az első 30 percet kivédekezni mert ez kritikus lehet a meccs hátralévő részére mentálisan, egy gyors kapott gól sokat segíthet nekik és a mi többségében számottevő BL-rutin nélkül játszó keretünk megremeghet, viszont ahogy tovább és tovább visszatartjuk őket, egyre inkább ki kell majd jönniük úgy, hogy tudják: egy kapott gól, és a United-játékosokkal egy szobából nézhetik az elődöntőt. Én egy 4–5-1-et próbálnék meg magas védekezéssel és természetesen a német mester kézjegyével, a gegenpressinggel fűszerezve.

Klopp egyébként arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy nem szeretné ha úgy éreznénk, hogy mi vagyunk az esélyesebbek. Keményen kell dolgozni és csak arra gondolni, hogy mindent megtegyünk a továbbjutásért. Arra is kitért, hogy a játékosok rengeteg energiát fektettek abba, hogy itt tartsanak, és emlékszik arra mikor tavaly legyőztük a Middlesbrough csapatát és megszereztük a negyedik helyet, milyen jó érzés volt. Aztán selejtezőt játszottunk a Hoffenheimmel és azt gondoltuk ez nehéz lesz. Izgalmas volt, hogy BL-re készülhetünk és most itt vagyunk, és véleményem szerint a világ legjobb csapata ellen játszunk. Nehéz feladat ez, de nagy lehetőség is egyben.

Egy évvel ezelőtt márciusban voltam az 1-1-re végződő City-Liverpool bajnokin egy nagyon szerencsésen véghezvitt jegycserének köszönhetően: A hazai oldalra volt jegyem, és mivel az olcsóbb, mint a vendég (A Premier League-ben szabály limitálja 30 fontra a vendégjegyek árát), így egy jegyüzér hajlandó volt elcserélni egy vendégjegyre és bejutottam a Liverpool szektorba. Azt mondanom sem kell, hogy a háromezer liverpooli szurkoló nagyjából kiegyenlítette a több, mint tízszeres túlerőben lévő hazaiak hangját, sőt.

Ebben (is) bízhatunk holnap: A méltán világhírű utazó KOP.

Gyenge meccsen ikszeltünk a helyi riválissal, de ez igazából senkit sem érdekel. Igy teljesítettek a srácok a City elleni meccs előtt:

Pont olyan volt ez a meccs, mint amire számítani lehetett. Száraz, unalmas, semmilyen. A játékosaink arcáról virított, hogy annyi kedvük van hozzá, mint Edersonnak a Manéval való kapcsolatáról mesélni. Ettől függetlenül a meccset le kellett játszani, és egy esetlegesen megtalált egy gólos győzelmen túl talán az volt a még fontosabb, hogy senki ne sérüljön meg.

Anglia a derbik hazája. Sokféle rivalizálás létezik, ott van például a Déli parti derbi, amit a Southampton és a Portsmouth játszik egymással. Vannak a tartományi rangadók, mint a Kelet-Lancashire-i (Blackburn - Barnsley), vagy a Tyne - Wear derby a Newcastle és a Sunderland között. Akad olyan versengés is, ami egy autópálya két végpontja között zajlik ez az M23 derbi (Crystal Palace - Brighton and Hove Albion). De az összes közül kiemelkednek a városi derbik, melyek többségét már a Premier League közönsége is megcsodálhatott. 

Jómagam az ilyen derbik miatt szerettem meg az angol labdarúgást és vált az életem részévé a Liverpool, de ez egy másik történet, amit előbb utóbb testet ölt. 

A Merseyside derbi is egy ilyen összecsapás, a patinás rangadót már 231. alkalommal rendezik meg. A PL 33. fordulójának nyitó mérkőzését a Stanley Park túloldalán a Goodisonban fogják megrendezni. 

Trent felnőtt a feladathoz, Lovren nem cifrázta, a középpályán pedig visszatért a Gerrard-Xabi Alonso-Mascherano hármas.

Megcsináltuk.

3-0-ra kentük el lehengerlő focival Európa legjobb csapatát egy elképesztő Európai estén.

A mérkőzés igazából körülbelül 3-4 órával a sípszó előtt kezdődött el, amikor Liverpool szurkolók nagy része az Anfield Road környéken helyezkedő “Twelfth Man”, “The Albert” és “Arkles” nevű kocsmákban gyülekeztek össze ’taktikázni’...

Guardiola végletekig kiszámítható, mégis nehezen követhető játéka most sem fog csalódást kelteni. Elképzelhető, hogy Aguero üresen álló helyén ismét Jesus kezd majd a bal oldalon elől, mögötte Sané és Silva együtt esetleg aggodalomra kelthetnének okot a védelmünk jobb oldalán, de nem olyan aggódós fából faragtak bennünket. A legfontosabb az, hogy már legfelül elkezdjünk védekezni, vagyis már a támadók olyan nyomást helyezzenek a Cityre, hogy ők pont úgy ne jussanak levegőhöz ahogy januárban. Ez a játék nagyon fárasztó (a végére el is fogytunk legutóbb), de még az olyan világsztárokat felsorakoztató csapat mint a City is zavarba jön tőle.



Guardiola a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Anfield egy “remek hely” futballt játszani. Ideje megmutatni neki, hogy ez csak akkor igaz ha vörös mez van rajtad. Klopp a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár Nathaniel Clyne fizikailag elég jó állapotban van ahhoz, hogy játszon, viszont meccshiánya van, és ez egy fontos meccs ahol mindenkiből a legjobbjuk kell, főleg a védőkből. Nehéz döntés előtt áll a mester.

Illetve egy másik fontos tényező amiről beszélt Klopp az a közönség:
“Nem hinném, hogy bármit mondanom kéne. Úgy érzem, hogy az egész városban nagy a várakozás. Mindenki tudja mit kell tennie. Ha azt gondoljátok, hogy már lehoztátok a legjobb meccseteket a lelátón a Dortmund vagy a Villareal ellen, akkor azt kell mondanom, hogy ideje feljebb lépni. Erre számítok és ez az ami nagy segítség lehet. A lehető legerősebb ellenfelet kaptuk, de a City tisztel minket és nem alaptalanul. Ha az Anfield hangulatából előnyt tudunk kovácsolni, hát tegyük!”



A Manchester City sok épületet, játékost, alkalmazottat vásárolt az elmúlt évek során az olajmilliárdokból aminek révén topcsapattá alakultak. Van ott azonban egy nagyon fontos tényező amit soha nem fognak tudni megvenni és birtokolni, ez pedig az a hangulat ami Liverpoolban van európai kupameccsnapon. Mindenkitől aki kimegy ma Liverpool utcáira, és mindenkitől aki bemegy a stadionba a maximum kell, holnap ne legyen hangja senkinek! Ezzel olyan előnybe hozhatjuk a csapatot amin sem a United, sem a verhetetlennek hitt Chelsea 2005-ben, sem a Dortmund nem tudott felülkerekedni.

Mutassuk hát meg nekik is, hogy miről szólnak a dicső énekek.

Allez, allez, allez!